
Ferencz (Fenyő) Éva - született 1956. május 9-én
Szülei: Soós Irma (1929-1977) és Fenyő Miklós (1930-1997)
Testvére: Ildikó
Iskolák, ahol tanított 1978-tól:
- a dicsőszentmártoni 4-es számú iskola
- a marosvásárhelyi 10-es, 11-es, 14-es,
- 1999-től 15-ös számú iskola, illetve a Liviu Rebreanu Ált. Iskola (összesen 23 év).
 |
1. A zágoni Bagoly Berta háziasszony, Ferencz Éva tanárnő anyai nagyanyja |
 |
2. A sepsiszentgyörgyi Soós Sándor vasutas, Ferencz Éva tanárnő anyai nagyanpja
|
 |
3. Ferencz Éva tanárnő apai nagyszülei: Mironescu Ica (szül. Brassóban) és Fenyő Lajos (szül. Sepsiszentgyörgyön) építészmérnök |
 |
4. A kép bal szélén a tanárnő nagyapja, a sepsiszentgyörgyi születésű Fenyő Lajos, mellette áll a kis Miki (a tanárnő édesapja), mögötte Mironescu Ica, a tanárnő nagymamája, aki összesen 4 gyereket nevelt |
 |
5. Ferencz Éva tanárnő édesanyja, Soós Irma (1929-1977) |
 |
6. Édesapja: Fenyő Miklós (1930-1997) |
 |
7. A legkisebb gyerek Ferencz (szül. Fenyő) Éva. Hátul Bidiga Tibor és Fenyő Ildikó. A fotó az 1950-es évek végén készült
|
 |
8. Felvonulás Marosvásárhely főterén 1959-ben, háttérben a Bányai-ház |
 |
9. Felvonuláson 1959 augusztus 23-án |
 |
10. Ferencz (Fenyő) Éva a középső kislány |
 |
11. "A békási vízgyűjtőnél - nagymamám az édesanyám részéről, a nővérem, apukám, én és egy kollégája apumnak" |
|
 |
12. balra lent a kis Fenyő Éva, mellette testvére, Ildikó |
 |
13. Óvodás csoportkép, a tanárnő az első sorban balról a második |
 |
14. Negyedik osztályosok a Bolyaiban. Fenyő Éva az első sorban balról a második
|
 |
14. "Maszkabálon Bidiga Rozáliaval, nővérem keresztanyukájával" (1970) |
 |
15. Farsang otthon, a fiatal Éva hosszú kendővel bal oldalon, édesapja az első sorban, középen
|
 |
16. Fenyő Éva és nővére, Ildikó
|
 |
17. Ballagás Marosvásárhelyen, a Bolyaiban 1975-ben |
 |
18. Ballagás utáni csoportkép a Bolyai udvarán 1975-ben |
 |
19. Ballagás utáni csoportkép a Bolyai udvarán 1975-ben
|
 |
20. Fenyő Éva - ballagás a Bolyai udvarán (1975) |
 |
21. Fenyő Éva (1975) |
 |
22. Fenyő Éva (1975) |
 |
23. Kiránduláson Brassópojánán (1975)
|
 |
24. Kirándulás 1975 |
 |
25. Kiránduláson Brassópojánán (1975)
|
 |
26. A marosvásárhelyi Pedagógiai Főiskola végzősei |
 |
27. A Marosvásárhelyi Pedagógiai Főiskola végzősei |
|
 |
28. Ferencz (Fenyő) Éva a dicsőszentmártoni amatőr színjátszó csoport egyik darabjában |
 |
29. Ferencz Éva tanárnő és két gyermeke a marosvásárhelyi gyertyás tüntetésen, 1990 februárjában. A kép bal szélén fia, Ferencz László, jobb szélén lánya, Ferencz Dalma
|
 |
30. Osztályfőnökként a 11-es iskolában 1991-ben |
 |
31. Ferencz Éva az osztály lányaival (1991) |
Rövid önéletírás:
Édesanyám, Soós Irma, 1929-ben született és 1977-ben hunyt el. Válogatott kosárlabda játékos volt, és sajnos 47 évesen halt meg, amikor én másodéves egyetemista voltam. Édesapám, Fenyő Miklós, 1930-ban született és 1997-ben hunyt el. Főkönyvelőként dolgozott a CLF-nél.
Van egy nővérem, Ildikó, aki öt évvel idősebb nálam. Mivel én kicsi korom óta fiús természetű voltam, mindig én védtem meg őt, ha bajba keveredett az udvaron. Csodás gyermekkorom volt, kiegyensúlyozott családban nőttem fel, sok szeretetben. A szüleimmel gyakran kirándultunk, és vakációimat falun töltöttem, Albisban. Ott ismertem a szomszéd kertjének minden fáját, amelyeket meg is másztam.
Ötéves koromban beírattak balettre, ahol öt évig tanultam. Negyedik osztályban a Bolyai iskolában kezdtem atletizálni, és ez a sport lett a szenvedélyem. Számos versenyen vettem részt, tagja voltam a megyei divízió csapatnak, és sikerült külföldre is kijutnom egy-egy versenyre. Kedvenc próbám a gátfutás volt, de legtöbbször öttusában versenyeztem, és ezzel értem el jó helyezéseket az országos versenyeken. Már ötödikes koromban kijelentettem, hogy atlétika edző leszek, mégpedig olyan, mint az én edzőm, Szász Albert.
1975-ben érettségiztem, és felvételiztem a marosvásárhelyi pedagógiai egyetemre, sport szakra. 1995-ben Kolozsváron letettem a licensz vizsgámat is. Az egyetem első éve csodás volt, a síkurzusunk egy hónapig tartott a Gyilkos-tónál, nyáron pedig turisztikai kurzusunk volt, bejártuk a hegyeket, a Duna-deltát, hátizsákosan. 1977-ben sajnos elvesztettem édesanyámat, ami nagy űrt hagyott az életemben. Az egyetemi évek alatt voltak napok, amikor katonaruhát is fel kellett vennünk. 1978-ban kihelyeztek Dicsőszentmártoni 4-es számú iskolába, ahol egy sport osztályban oktattam az atlétikát. Kilenc évig ingáztam, amíg bekerültem Marosvásárhelyre, közben férjhez mentem és két gyermek édesanyja lettem.
Nagyon szerettem, amit csinálok, rengeteg versenyen és edzőtáborban vettünk részt a tanítványokkal. Tagja voltam a híres dicsőszentmártoni amatőr színjátszó csoportnak. Amikor bekerültem Marosvásárhelyre, tanítottam a 10., 11., 14. és 15. iskolában, mint testnevelő tanár. Ezek után kilenc évet a 9. számú sportiskolában dolgoztam, megint mint edző, az atlétika osztályoknál. 1999-ben átjöttem a 15-ös általános iskolába, ami aztán egyesült a 17-es iskolával, jelenlegi Liviu Rebreanu Gimnáziumban, és ott 23 évet dolgoztam. Osztályfőnök voltam, több generáció nőtt fel a kezem alatt, rengeteg kirándulást szerveztem, előadásokat tartottam. Ha elölről kellene kezdenem, ugyan ezt csinálnám!
2025-ben az Iskola a Dombon Egyesület a Communitas Alapítványhoz benyújtott egy pályázatot, melyet május végén pozitívan bíráltak el. Az egyesületnek 1500 lej támogatást ítéltek meg, melyre jutalomkönyveket veszünk azon diákok számára, akik információkat és képeket szereznek egykori pedagógusokról. A diákok maguk választják ki a jutalomkönyvet a bookline.ro oldalon. Részletekért kattits IDE.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése