Fekete László kántortanító (1920-2000) és Iszlai Polixénia tanítónő (1927-1992)

október 09, 2025

Fekete László kántortanító (1920-2000) és Iszlai Polixénia tanítónő (1927-1992)

Édesapja: Fekete Ferenc (szül. 1870)

Édesanyja: Fekete Zsuzsanna (szül. 1883)

Felesége: Iszlai Polixenia (1927. okt. 13. - 1992. jun. 15) - szülei: Ábel (1901-1975) és Iszlai Teréz (1902-1994)

Fekete László

Született 1920. VII. 19-én Lőrincfalván, édesapja, Fekete Ferenc is tanító volt

Iskoláit Lőrincfalván és Lukafalván végezte. Marosvásárhelyen végezte a tanítóképzőt.

1945-ben rövid ideig hadifogságban volt.

1946-ban megnősült Iszlai Polixéniával.

Pályafutása során: Székelycsókában, Péterlakán, Nagyteremében, Lukafalván tanított

Péterlakán és Lukafalván dalárdát vezetett, melyekkel a "Megéneklünk Románia" fesztiválon is részt vett.

1979-ben betegnyugdíjba vonult.

"Édesanyámról nem sokat írhatok annál sokkal mélyebben fáj az elvesztése .Gyermekkoromban mindig azt gondoltam , hogy amikor ő nem lesz ,akkor a mi számunkra is befejeződik az élet .Sajnos ő már 34 éve nincs és én még élek. Röviden : a gimnázium befejezése után nem folytatta a tanulmányait , mert beleszeretett a jóképű tanítóbácsiba ( édesapámba ). Férjhez ment és 1947. október 7.-én megszületett a nagyobbik bátyám (László) 1950 -ben a kisebbik bátyám (Tibor), majd 1956 Én. Péterlaki tartózkodásuk során tanított. Nem volt karrierista. Egész életét a családnak áldozta. Három gyerek nevelése, tanítása, az 5 tagú család teljes ellátása egy fizetésből (annak beosztásával, kertészkedés, állatok gondozása) az ő feladata volt. Édesapám mindenben segítette - amikor itthon volt - Legtöbbször délelőtt tanított, este dalárda próbára járt, vagy előadásokra, máskor színházlátogatást illetve kirándulásokat szervezett) Édesanyám volt az aki állandóan velünk volt! A szeretet, a jóság , a szerénység és önfeláldozás mintaképe volt. Leírhatatlan fájdalmat érzek ennyi év után is".

"Azt nem tudom hogyan ismerkedtek meg, azt viszont egyszer mesélte édesanyám , hogy éjjelizenét adott apum. Hegedűn játszotta és nagyon szépen énekelte a ,,Csak egy kislány van a világon ..." című dalt. Egyedüli gyerek volt a szüleinek, akik imádták és a széltől is óvták. Az édesapja nagyon haragudott, hogy nem tanult tovább, mert sokkal jobb tanuló volt mint a másik Póli meg az Ági ( mindig ő segített ezeknek), azok meg folytatták a tanítóképzőben. Kicsi mamám azért falazott neki ( nem mondták meg , hogy értesítették a beiratkozásról) mert azt gondolta , hogy ha nem tanul tovább, akkor otthon marad mellettük. Remélte, hogy gazdálkodóhoz megy férjhez (volt több mint 8 hektár földjük, fejős tehén, lovak .... szolga is ) és akkor mindenben segíteni tudják, és vigyáznak rá. Sajnos tévedett, a szerelem nagy úr ! Minél inkább féltette, annál több jutott neki az életben . ( a munkából és a fájdalomból is). Annyi szeretet volt a mi családunkban, hogy még a pap is a búcsuztatóban azt mondta, hogy az egész Nyárádmente példamutató családja a miénk. Akkor volt nyugodt édesanyám szem előtt vagyunk , ezért megengedték, hogy játszótért csináljunk az udvarból. Volt ott kialakított foci pálya , homokkal töltött ugró gödör, hinta, pickázás , bujocskázás ... (a fél falu gyermeke itt játszott - a fiúk a bátyámékkal - velem a szomszéd kislányok). Elég gyenge étkű voltam ( csámpás leányka ), ezért édesanyám mindenikünknek kent egy-egy szelet kenyeret, hogy babázgatás közbe együk meg. Finom házi kenyeret amit ő sütött - zsírral , szilvaízzel ettük. Azért fáj úgy az elvesztésük , mert olyan jók voltak. Én voltam a kicsi, ezért mindenik kényeztetett. Bármelyik bármiről lemondott a másik javára . (egymásért meghaltunk volna ). Jó pár évig még én is lámpafénynél tanultam (a fiúk még hosszabb ideig), de azért mindhárman egyetemet végeztünk. A téli estéken kártyáztunk, malmoztunk , römiztünk, máskor meg kézimunkáztam anyukámmal. Hol a szomszéd jött hozzánk, hol mi mentünk .... Régi szép idők !!! Bocsánat - nagyon beleéltem magam és elkalandoztam!"

A kis Fekete László, Fekete Ferenc és felesége Fekete (szül. Fekete) Zsuzsanna

Fekete László jobbról a negyedik

Fekete László mint magyar katona (1940-es évek első fele)

"Szerintem Pápai Teri nénémnek a fiai ,Gábor és István ,de nem vagyok biztos."

Fekete László mint magyar katona (1940-es évek első fele)

Két unokatestvér, mind a kettő Iszlai Polixénia. A bal oldali lett Fekete László hitvese.

Jobb oldalt Iszlai Polixénia

Iszlai Polixénia (jobb oldalt) unokatestvéreivel

Fekete László és Iszlai Polixénia 1946-ban

"A képen a szüleim vannak, a két testvéremmel (én még nem voltam meg) valamint két nagyszülőm, de nem párban. (Fekete Ferenc - édesapám apja és Iszlai Teréz - édesanyám anyja) - Fekete mama már nem élt, hogy Iszlai tata miért nincs rajta azt nem tudom. Talán otthon a gazdaságot rendezte, vagy nem szeretett fényképeződni?"

Iszlai Polixénia jobbról a második

Iskolás csoportképek:

1970-es évek. "édesapám a X. osztály osztályfőnökeként ,Gyárfás Károly igazgató úrral. Azért vannak ilyen kevesen , mert azok a tanulók, akik liceumba mentek VIII.osztály után elhagyták a dózsai iskolát."